Az utam első lépései

Ígértem, hogy mesélek arról, hogy milyen volt számomra az első konzultációs alkalom – ügyfélként.

4 éve történt, hogy sikerült egy olyan terhet letennem, aminek nem tudtam, hogy lezárást kell adni, hogy a gyász munkát meg kell élni, el kell engednünk a Lányomat, családi mezőben beállítani az Őt megillető rangban és helyen.

Drága Hölgyekhez fordulok, hisz Ti pontosan tudjátok, hogy azon a munkahelyen, ahol több Nő dolgozik együtt ott előbb-utóbb megszületnek azok a mély beszélgetések, kapcsolódások, őszinte megosztások, „Mini terápiák” a hétköznapokban. 

Hatalmas ajándék volt számomra, hogy én is bekerülhettem egy ilyen Női közösségbe, ahol találtam egy csodálatos barátot, aki szíve minden jóságával „elküldött” Valakihez, aki ma is a Tanítóm.

blog9

Hogy miért is küldött el? 

Mert érezte, hogy a jelenlétem traumával terhelt.

Hogy miért is küldött el? 

Mert érezte és tudta, hogy a támogató női tér adhat Nekem gyógyulást.

Mert Ő már járta azt a tudatos, önismereti utat, amit én is kényszeresen kerestem mindig, csak nem tudtam, hogy merre? kit? hogyan?

A gyógyulásnak, fejlődésnek, tágulásnak nincs vége.

Számtalan egyéni ülésen és csoportos alkalmon vettem azóta részt, amik megteremtették nekem a jobb és tudatosabb élet lehetőségét. 

Volt, hogy sírtunk, volt, hogy nevettünk, de ezek igazi kapcsolódások voltak, mind.

A magadba fektetett munka és energia a legbiztosabb befektetés Önmagadba ami egyszer csak valóságossá válik körülötted.  

Scroll to Top